Tudta-e Ön?

... a sertés csülök túlzott kopásáról

Mi okozza?

Az alom nélküli, zárt tartásnál a kemény, érdes, egyenetlen felületű padozat a csülökszarut akár néhány hónap alatt képes szinte „lereszelni”, lekoptatni, olyan mértékben elvékonyítani, hogy az már ujjal is benyomható. Ezt csak fokozza a sertés fekvési viselkedése: lábaival igen gyakran „ kaszáló” mozgást végez, ilyenkor az alul lévő lábak csülkeinek oldalszaruját ehhez a padozathoz súrolja, csakúgy mint felálláskor, amikor a talpi, sőt gyakran még a fattyúcsülkök is ennek a „smirdli” hatásnak vannak kitéve. A csülök hegyfali része (eleje) egészen csonkává lekophat. Ha az ilyen padozaton a vizelet, trágyalé, lemosóvíz megáll, vagyis az szinte állandóan nedves, a csülökszaru felpuhul, a sarokél (talp hátulsó szegélye) annyira elkophat, hogy a csülök feltűnően hegyesszögűvé válik, ilyenkor szoktuk azt mondani: a sertés nem a körmein, hanem a talpán áll. Az ilyen állásnál természetesen a fattyúcsülkök állandóan érintik a talajt, kopnak, „hasáb” alakúak lesznek.

Milyen életkorban a leggyakoribb?

Idősebb, nagyobb súlyú tenyészsertéseknél, de igen rossz padozatú telepeken süldőkön, hízókon is előfordulhat.

Mikor fordul elő legtöbbször?

Az állatok végtagjai a törzsfejlődés folyamán a természetes talajhoz alkalmazkodva, ahhoz idomulva alakultak ki. Érthető tehát, hogy minél nagyobb az eltérés a természetes talaj és a művi padozat között, a végtagokat annál nagyobb terhelés éri, annál gyakoribbak a fajtól eltérő mozgásformák. Legtöbbször az érdes, almozás nélküli betonpadozaton fordul elő, főként akkor, ha ez mozgásszegénységgel is párosul.

Milyen tünetek vannak?

A tünetek a kopás mértékének és jellegének megfelelően változhatnak. Nem mindegy, hogy a hatás mindössze „mechanikai”, vagy már sérülések, vérzések is vannak, esetleg baktériumos szövődmény, pl. gennyes irhagyulladás alakult ki.

Az állat tipeg, mozgása érzékelhetően fájdalmat okoz neki, nehezen, „kötötten” jár, ilyenkor hátulsó lábait a megszokottnál jobban hasa alá teszi („kakasszerű” lépések), gyakran leül, vagy inkább „farára esik”. Ha a kopás mértéke egyidejűleg több lábon is súlyos, az állat szétterpesztett hátulsó lábakkal jár, inkább „csúszkál”. Sokat fekszik, a felállás mindig nehézkes, erőltetett, ilyenkor a fájó láb akár 30-40 cm-t is előrecsúszik, a sertés a fájdalomtól felnyög vagy visít. A felállás sokszor eredménytelen, azt többször megkísérli. Az ilyen állat csülökszaruja sokszor repedt, vérfoltos, ha már gennyes gyulladás is kialakult, súlyos, megterheléses sántaságot észlelünk. Utóbbi esetekben a fenti tüneteket már láz, étvágytalanság, kondícióromlás kíséri.

Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?

A környezeti tényezők hibáinak állatainkra gyakorolt hatása, azok következményei attól is függenek, milyen hosszú időn át hatnak az állatra, és milyen életfolyamatokat befolyásolnak. Mivel a padozattal az állat egész életén át érintkezik, és annak hibái számos életjelenséget befolyásolnak, érthető, hogy jelentősége az épületkörnyezeti feltételek között a legnagyobb.

Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után?

A topogó, lábait emelgető, letérdelő, rossz mozgású, sánta, „csúszkálós” állatot vegyük szemügyre! Ha a csülkön felületes sérülést látunk, azt fertőtlenítsük le. Ma már számtalan köröm-, csülök-, pataápoló kenőcs, spray kapható, de súlyosabb esetekben feltétlenül állatorvosi kezelés indokolt. Az állatorvos megérkezéséig a beteg állatot a falkából vegyük ki, tegyük bőséges alomra!

Legyünk türelmesek, mert a szaru fejlődéséhez, regenerálódásához szakszerű kezelés estén is legalább 2-3 hétre van szükség!

(Forrás: Dr. Böő István - A SERTÉS GYAKORIBB CSÜLÖKBETEGSÉGEI)

Lábvégkezelés Különböző tartástechnológiák és fajta specifikus szakosított telepek esetében a sertés lábvégbetegségek gyakorisága igen magas. A nem megfelelően vagy egyáltalán nem kezelt csülökbetegésket láz, étvágytalanság és kondícióromlás is kísérhet, mely a tenyésztés gazdaságosságának csökkenéséhez vezet.

Bos-Plus Kft.