A tejszivárgás megjelenése, illetve előfordulásának gyakorisága a szarvasmarha állománynál függ a gazdálkodás módszerétől, a tőgy egészségétől és a gondozás minőségétől. Ez a három tényező elsődleges célja, hogy az elapasztás, illetve a szárazonállás időszakában minimálisra csökkentse az intramammális fertőzés (IMI), azaz a tőgygyulladás kockázatát. A tejszivárgás a tejtermelés azon időszakához kapcsolódik, amikor a laktációs ciklus végén a tehenet elapasztjuk, felkészítve ezzel a következő ciklusra, majd adott ideig ún. szárazonálló lesz az állat.
2019-04-08
A tejtermelés genetikai potenciálja az utóbbi évtizedekben rohamosan emelkedett, így a tej termelődésének megállítása a magas tejhozamú teheneknél napjainkra kulcsfontosságú feladattá nőtte ki magát. A tej termelődésének leállítása utáni időszak, azaz a szárazonállás a teljes laktációs időszakhoz képest csekély (ideális esetben 60 nap), azonban a tejhozam szempontjából nagy jelentőséggel bír, ugyanis a későbbi tejhozam emelésén túl a nehéz ellés elkerülését, illetve a kellően erős borjú megszületését is elősegíti. Az elapasztás történhet fokozatosan vagy hirtelen. A fokozatos fejéskihagyással történő elapasztás eltarthat akár egy hónapig is, míg a hirtelen, egyik napról a másikra történő fejésleállás 14-16 nap alatt eredményt hoz. A kutatások alapján elmondható, hogy a tőggyulladásra hajlamos, legfeljebb 15 liter / nap tejhozamú teheneknél a drasztikus elapasztás a hatékonyabb megoldás. Az ennél többet termelő teheneknél ezen határszámra való csökkentés már elégségesnek bizonyult. Egyes források szerint a fejéskihagyásos módszernél kevesebb a tejszivárgás, viszont több ráfordítás szükséges az állat ellátását illetően. De nézzük, hogyan befolyásolja a tejszivárgás a tőgy egészségi állapotát ebben az időszakban:
A fejés megszüntetése az emlőmirigy kiválasztására drasztikus hatással van, ami önmagában is növeli az új fertőzés kialakulásának esélyét. Mindemellett megszűnik a baktériumok ürítése a tejmedencéből / bimbócsatornából és a tejtermelés megáll. Ez az átmenet késlelteti a laktoferrin és az immunglobulinok védőhatását, illetve a 17 leukocita funkciót. A kialakuló keratin dugó ugyan fontos védelemként szolgál a fertőzésekkel szemben, viszont a kutatók által vizsgált tehenek mintegy 50%-ánál a bimbócsatorna még a szárazon állás 10. napján is nyitva volt. Bár a tej már nem távozik, a tőgy még napokig termeli, így a megemelkedett nyomás következtében fellépő magas vérnyomás fájdalmas az állat számára, a diszkomfort érzés pedig csökkenti a tehén pihenési idejét. Ennek következtében alakul ki a tejszivárgás és ez teszi lehetővé a baktériumok bejutását a tőgybe, abban a néhány napban, amíg a lezáródás befejeződik.
Magát a tejszivárgást úgy definiálják, hogy tej folyik egy vagy több bimbóból a fejés hiánya miatt. A bimbó záró mechanizmusának zavara / betegsége miatt ez megnyilvánulhat cseppként a bimbócsatornában, illetve nagyobb mennyiségben távozhat a talajra is és ugyanúgy megfigyelhető alacsonyabb, illetve magasabb tejhozamú állatoknál is. Tejszivárgás esetén általában fröccstej (kolosztrum) ürül.
A szárazonálló időszak alatt a tőgynek regenerálódnia kell, hogy egy pihent, megújult állattal vágjunk bele a következő laktációs ciklusba, egyébként eredménytelenül végezzük el az elapasztást. Ezalatt az időszak alatt tehát kiemelten fontos az energiahiányos állapotot elkerülni és a megfelelő Kalcium – Foszfor egyensúlyt fenntartani. A kialakult fertőzések gyógyítása és a felülfertőződés megelőzése a későbbi egészséges szoptatás vagy fejés miatt jelentős figyelmet igényel.
Nagyon kevés publikáció jelent meg eddig a tejszivárgás vizsgálatáról száraz állású teheneknél. Annak ellenére azonban, hogy igen gyakorinak jellemezték a gazdaságokban ezt a jelenséget, (a vizsgált állatok mintegy 30-34%-nál jelentkezett tejszivárgás) teljes megoldást nem találtak a probléma áthidalására.
Sajnos a tejszivárgás előfordulásának gyakoriságát a tejelő tehenészeteknél sokszor alábecsülik, az állatorvosok és a gazdák körében igen elenyésző arányú az erre való tudatos felkészülés. Egyszerűbb és kivitelezhetőbb módszerekre van szükség a tejtermelés és a tejszivárgás csökkentése érdekében, amely nem igényel takarmánykorlátozást vagy a fejés gyakoriságának csökkentését. Az elapasztás kezdeti időszakában a szarvasmarha állomány jelenleg sokkal több figyelmet igényel, hogy kiszűrhetőek legyenek a tejszivárgást mutató állatok, amelyek így a fertőzés fokozott kockázatának vannak kitéve. Azoknál a teheneknél ugyanis, amelyeknél nem áll fenn tőgygyulladás, a megelőző készítmények, injekciók, tőgyinfúziók hatékonyan képesek meggátolni a fertőződést, a szárazon állás teljes időszaka alatt, így pozitív hatással lehetnek a tehenészet jövedelmezőségére is.
További hírek és cikkek
Notice: Undefined index: langCodeId in /home/bosplush/domains/bosplus.hu/public_html/app/includes/footer.php on line 34